(1883- 1977) Az 1920 utáni erdélyi szellemi élet kiemelkedő alakja, nem csak egyszerű építész, hanem a kulturális élet építője is. Első meghirdetője a transzilvanizmusnak, a három nemzet békés együttélésének, az erdélyiség tudatosításának. A háború után sem akart elhagyni Erdélyt, inkább nyomdagrafikusnak tanult. Egyik alapítója volt az erdélyi írók önálló könyvkiadó vállalatának, az Erdélyi Szépmíves Céhnek, és tagja a Helikon közösségének. A Kiáltó Szó röpiratával a magyar politikai élet megszervezésére törekedett. Az ő tervei szerint készült a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és újították fel Mátyás király szülőházát Kolozsváron. Tervezői munkájában elsősorban a kalotaszegi népi architektúra és az erdélyi népművészet ihlette.