Bartók Béla

zeneszerző
Bartók Béla


(1881-1945) Nagyszentmiklóson született, ahol zeneszerető családban nevelkedett. Igazi lángelme, művészete az egyetemes zenekultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Bartók szerzeményei megújították a komolyzene nyelvét. Folklórkutatásai következményeként a népzenei nyelv teljesen beépült zenéjébe, és nem csak azokba a műveibe, amelyekben kifejezetten a népzene van előtérben. Erdélybe is rendszeresen visszatért népdalokat gyűjteni, de Afrikában is járt ilyen céllal.  Az erősen individualista, disszonáns hangzások, melyek mögött egyre erőteljesebb parasztzenei hatások is hallhatóak, műveinek egyre jellegzetesebb stílust adtak. 1911-es operáját, A kékszakállú herceg várát először nem is akarták bemutatni, csak 1918-ben kerülhetett az Állami Magyar Opera színpadára - ekkora már a nagyközönség is elismerte tehetségét. 

Ligeti György

zeneszerző
Ligeti György


(1923-2006) A kortárs magyar zeneszerzés fenegyereke, akinek státusát még az is elismeri, aki hallani sem bírja. Népdalgyűjtéstől a kortárs kísérleti zeneszerzés és a korai elektronikus zene egyik úttörőjévé válni nem kis fejlődés. Ez az indulás és érkezés lehetne életének pontja és ellenpontja. Zenéjét minden gépies mozgása ellenére áthatja egyfajta abszurd neodadaista humor, amit odáig fokoz, hogy felhagy diszkrét hangokból álló zenét szerezni és kései művei, mint egy egységes hangmassza hömpölyögnek a hallgató fele. Ligeti olyan alapja a magyar zenének, mint a jó babgulyás a konyhának, még akkor is, ha negyed annyian sem ismerik, mint eme legendás étket.



Támogatónk: