Bod Péter

tudós
Bod Péter


(1712-1769) A késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa, a haladó erdélyi művelődés egyik legkiválóbb képviselője, a magyar felvilágosodás előfutára. Sokoldalú tudományos munkássága kiterjedt a teológiára, egyházjogra, egyháztörténetre, történelemre, nyelvtudományra és irodalomtörténetre is. Fő műve az 1766-ban Nagyszebenben kiadott Magyar Athenas, amely 485 irodalomban jártas magyar életrajzát tartalmazza, gyakorlatilag az első magyar irodalmi lexikon. De a nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyháztörténet és az ünnepek eredetéről, megtartásának módjáról szóló első magyar nyelvű munka is.

Bolyai Farkas

tudós
Bolyai Farkas


(1775-1856) A magyar matematikakutatás első nagy alakja, aki viszont nem csak matematikusként, hanem művészként, természettudósként is jelentőset alkotott. Fő műve, a tankönyvnek szánt Tentamen, amiben igyekszik axiomatikus alapokra helyezni és rendszerbe foglalni az aritmetikát és geometriát. Emellett kitűnő elméleti pedagógus volt, fennmaradtak iskolareformokat célzó tanulmányai, amelyekben a tananyag ésszerűbb megszervezését sürgette. De ő írt először magyar nyelven erdészeti szakkönyvet, kéziratos hagyatékában pedig folyószabályozási- és hídtervek, orvosi receptek is vannak. Érdekelték a művészetek is: festett, hegedült, zenei dolgozatokat írt, fiatalkorában a színészettel is próbálkozott. Írt verseket és színdarabokat, fordított francia, angol és német nyelvű irodalmi munkákat. Leghíresebb tanítványa fia, Bolyai János volt.


Bolyai János

tudós
Bolyai János


(1802-1860) Mindmáig a legnagyobb magyar matematikus, az abszolút vagy nemeuklideszi geometria megalkotója, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára. Fő műve, amely ennek a forradalmian új geometriának a leírása, az apja által szerkesztett ismeretterjesztő könyv függelékeként jelent meg. Innen a címe, az Appendix. Emellett jelentősek a komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai, amelyek csak kéziratban, publikálatlanul maradtak fenn, csak későre dolgozták fel, így a tételek manapság az újra felfedezőiknek (és publikálóinak) a nevét viselik. Egy fennmaradt kézirattöredéke azt sejteti, hogy zseniális előrelátással felismerte a gravitációs erőtér és a geometriai térszerkezet összefüggését. Hadmérnökként is elismerték.

Apáczai Csere János

tudós
Apáczai Csere János


(1625-1659) Már csak azért is itt a helye, mert ő írta az első magyar nyelvű enciklopédiát, de igazából sokkal több egy enciklopédia-szerzőnél. Székelyként jutott el a franekeri, a leydeni, az utrechti és a harderwijki egyetemre, ahol teológiából doktorált, de a nyugati, polgárosult társadalmi élet, műveltség, tudományosság és oktatás eszméjét szintén elsajátította, és hozta haza Erdélybe, előbb II. Rákóczi György gyulafehérvári kollégiumába, majd később a kolozsvári református kollégiumba. Így lett a magyar művelődés és nevelés úttörője, és lehetne akár a jelen elvándorló fiataljának a mintaképe is.


Kőrösi Csoma Sándor

tudós
Kőrösi Csoma Sándor


(1784-1842) Az egyik leghíresebb székely, akit Keleten is ismernek. Az ujgur elmélet Nagyenyeden és Güttingenben keltette fel az érdeklődését, ami után elhatározta, hogy felkutatja a magyar nép őseit. Regényes körülmények között jut el Tibetbe, ahol aztán élete hátralévő, leginkább aszkéta körülmények részét tölti. Munkássága révén új távlatok nyíltak meg a nyelvkutatás előtt, megalkotta a a Tibeti-Angol szótárat, és a nyugati kultúra számára is megnyitotta a világot a buddhizmus előtt. Munkásságának a tibetológusok örülnek a legjobban. Legnagyobb erénye, hogy fiatalkori tervétől senki nem tudta eltántorítani. 20 nyelven írt és olvasott.

Kriza János

tudós
Kriza János


(1811-1875) Néprajzkutató, költő, műfordító, nem mellesleg unitárius püspök is volt. A híres Vadrózsák c. székely népköltészeti gyűjtemény összeállítója, amely 1863-ban jelent meg. Közérthető, egyszerű stílusban megírta vallásának tételeit és a dogmatikáját, ő szerkesztette az első unitárius tudományos folyóiratot. Népköltészeti gyűjtései során számos kéziratra bukkant, köztük a Szent Brigittához fohászkodó imákat tartalmazó könyvet, amelyet róla neveztek el Kriza-kódexnek. Költészetében elkerült mindenféle modorosságot, de igazán maradandót népdalaiban hozott létre. Költészetének legjobb alkotásai a katonadalok, amelyeket a Székely határőr katonák szájára ad. Petőfi Sándor előfutárának is tartják. 


Orbán Balázs

tudós
Orbán Balázs


(1829-1890) Néprajzi gyűjtő, író, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, és nem utolsó sorban közismert nevén, ami mindmáig fennmaradt, ő „a legnagyobb székely”. Itthoni munkásságát hosszas utazások előzték meg, bejárta a Közel-Keletet, eljutott Kis-Ázsiába, ahol a görög kultúrát tanulmányozta, majd a Keleti utazás címmel jelenteti meg hatkötetes könyvét. 1859-ben tért haza, bejárta Székelyföld minden egyes zugát, és kiadta a Székelyföld leírása című, hatkötetes összeállítást. Műve mai napig meghatározó Székelyföld történetében, az írás mindmáig erősíti a székelység történeti és történelmi, valamint hovatartozási ismereteit és tudását.

Bretter György

tudós
Bretter György


(1932-1977) Esszéíró, filozófus, 1954 és 1958 között az Igazság szerkesztője, majd tanársegéd a Bolyai Tudományegyetem dialektikus és történelmi materializmus tanszékén. Esszéi és nagyobb munkái olyan témákat járnak körbe, mint a társadalom demokratizálódási folyamatai, a klasszikus német filozófia és általában Fichte, valamint a fiatal Marx, mint kiindulópontok, a militáns egzisztencializmus és a világtörténelmi távlatokba helyezett rettenetes történelmi tapasztalatok feldolgozása. Hirtelen jött halála okán munkássága nem tudott kiteljesedni, de témái, stílusa és erkölcsi kérlelhetetlensége így is az 1944 utáni romániai filozófia kiemelkedő alakjává tették.


Cs. Gyimesi Éva

tudós
Cs. Gyimesi Éva


(1945-2011) Pulitzer díjas publicista, nyelvész, irodalomtörténész. Munkái számos lapnál jelentek meg: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Korunk, A Hét, Utunk, Dolgozó Nő. Különösen jelentősek a transzilvanizmust érintő tanulmányai és a Teremtett világ című paradigmatikus jelentőségű irodalomelmélete. Nyelvi és irodalmi témákon túlmenően közéleti témákban is megnyilvánult, amelyek közül nagy port kavart a Wass Albert-kultusz kapcsán írt irodalomtörténeti sorozata és szintén az említett író kapcsán írott Wass-fogak című írása, amelyekben elmarasztalóan írt Wass eltúlzott kultuszáról, politikai-közéleti szerepvállalásáról, de leginkább irodalmi jelentőségéről.

Jancsó Elemér

tudós
Jancsó Elemér


(1905-1971) Irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő. Gyakran használta a Dezséri György és Újházy Elemér álneveket. Tanulmányai befejezése után egykori iskolájának, a kolozsvári Református Kollégiumnak tanáraként dolgozott 1942-ig, utána az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, majd 1945-től a Bolyai Tudományegyetem, illetve az egyesítés után haláláig a BBTE magyar irodalmi tanszékének vezető professzora volt. Számos folyóirat munkatársa, az ő szerkesztésében indult el az Erdélyi Ritkaságok című sorozat, amelyben az erdélyi történelem és művelődéstörténet szempontjából rendkívül értékes munkák jelentek meg.  


Apáthy István

tudós
Apáthy István


(1863-1922) Az MTA levelező tagja, természettudós, zoólogus és biológus, akinek legkiválóbb felfedezése, az neurofibrillumok, az idegáram vezetésének elemei voltak. Mindez mellett nagy eredményeket ért el a mikrotechnikában is a rögzítés, a kettős beágyazás és az impregnációs eljárások területén. Tudományos közleményeit német nyelven publikálta, többnyire külföldi lapokban. Fő kutatási területe az összehasonlító idegszövettan volt, az idegrendszer finomabb szerkezete. E téren is nagyot alkotott: tőle származik az ingerület vezetésének a kontinuitás-tana, tovább a mikroszkópos vizsgálatok terén is jelentős eredményeket ért el.

Wald Ábrahám

tudós
Wald Ábrahám


(1902-1950) A világ egyik legismertebb matematikusa, akinek még az ezredforduló után is tanulmányok ismertetik egyre növekvő jelentőségét a matematikai statisztikában és a közgazdasági döntéselméletben. Az általa kifejlesztett Wald teszt a leggyakrabban használt statisztikai teszt a szignifikancia tesztelés terén. Kolozsváron született egy magyar zsidó családban. A Kolozsvári Piarista Főgimnáziumban érettségizett, majd egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. 1938 nyarán az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol ökonometriával kapcsolatos kutatásokat végzett.


Kulin György

tudós
Kulin György


(1905-1989) Csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának. Eredetileg nem csillagász-pályára készült, már harmincéves is elmúlt, amikor életében először nagyobb távcső közelébe került. Ekkor lenyűgözték az égbolt előtte feltáruló csodái, de sajnálattal gondolt arra, hogy Galilei után több száz évvel az emberek többsége még annyit sem látott az égből, mint az olasz természettudós. Ezért arra törekedett, hogy mindenkinek megadja a Galilei-élményt. Nevét az égbolton az általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple-Bernasconi-Kulin üstökös viseli.


Támogatónk: