Bánffy Miklós

polihisztor
Bánffy Miklós


(1873-1950) Annyi mindennel foglalkozott életében, hogy képtelenség lenne egy rövid leírásba belesűríteni: amellett, hogy az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokkal rendelkező, a losonci Bánffy család grófi ágának utolsó férfi tagja volt, nagyon sok téren szerzett hírnevet magának. Politikai karrierjében a külügyminiszterségig vitte, de alapvetően egy békepárti polihisztor volt, aki számos művészeti ágban próbálta ki magát, a zene, a színház és az irodalom mellett festőként is tehetségesnek bizonyult. Támogatta Bartók színpadi műveinek bemutatását, azok díszlet- és jelmeztervezője volt, Kós Károly pedig róla nyilatkozott több ízben is elismerően. "Nagyméretű dilettáns volt, mindenbe belekapott" - mondják róla a rosszmájúak.

Szilvássy Karola

polihisztor
Szilvássy Karola


(1876-1948) Rendkívül művelt, Erdély-szerte ismert feltűnő és sokszínű arisztokrata személyiség volt, aki semmibe vette a régimódi szokásokat, modernül öltözködött és viselkedett. A Református Nőszövetség elnöke, a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Helikon védasszonya. Amatőr színész, filmrendező, elsők között próbálta ki a repülést, az első világháború idején ápolónő, nem szégyellte arisztokrata múltja mellé tenni a kétkezű ápolómunkát. A két világháború között irodalompártoló tevékenységével vált ismertté, felolvasott irodalmi művekből. Bánffy Miklós regényének, az Erdélyi történetnek a főszereplője, Milóth Adrienn figurája, Karola mintájára született meg.


Nopcsa Ferenc

polihisztor
Nopcsa Ferenc


(1877-1933)  Ha létezik a kalandoroknak prototípusa, báró Nopcsa Ferenc lehetne az: Nagyon mozgalmas és romantikus sorsot tudhat magáénak. Ő volt az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója. Magyar származása nevét őrzi egyik leghíresebb felfedezése, a Magyarosaurus dacus, az Elopteryx nopcsai ősmadár pedig a báróét. A legenda szerint Jókai Mór az ő nagyapjáról, Hunyad megye főispánjáról mintázta a Szegény gazdagok kettős életet élő főhősét, Fatia Negra-t. De amellett, hogy egy irodalmi rablóvezér unokája, elismert tudós, akadémikus, geológus, utazó, diplomata, kém, az albán trón aspiránsa, a világ első repülőgép-eltérítője is volt.  

Brassai Sámuel

polihisztor
Brassai Sámuel


(1797-1897) Az utolsó magyar polihisztor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nyelvész, filozófus és természettudós, aki foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, zeneelmélettel, esztétikával és műkritikával. Tudománynépszerűsítő munkát is végzett és számos oktatásügyi reform elindítása fűződik a nevéhez. Oktatása nagy részét otthon szerezte, majd iskolái elvégzése után nagyléptékű utazásba fogott Magyarországon és Erdélyben, ahol különböző nemesi családoknál oktatóként tevékenykedett. A szabadságharc bukása után Szatmár és Máramaros megyében bujkált, majd Pestre költözött. Egész életében puritán életmódot folytatott, pénzét diákjai megsegítésére költötte.


Kájoni János

polihisztor
Kájoni János


(1629-1687) A román származású ferences szerzetes orgonista, orgonaépítő, énekszerző és -fordító, a Kájoni Kódex alkotója, botanikus, nyomdász és könyvkiadó volt egy személyben. 1675-ben nyomdát alapított Csíksomlyón, hogy saját műveit – elsőként a Cantionale Catholicum című egyházi énekeskönyvet – és tankönyveket nyomtathasson. Sok értékes preklasszikus és korabeli éneket és orgonaművet , illetve korabeli világi éneket jegyzett le és hagyott az utókorra, nyomdája pedig évszázadokig fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldiek számára.

Aranka György

polihisztor
Aranka György


(1737-1817) Az ismeretlen nevű kolozsvári szabadkőműves páholy tagjaként központi szerepet játszott az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és a hozzá kapcsolódó Kéziratkiadó Társaság megalapításában és működtetésében. Kazinczy Ferenchez hasonlóan levelezésben állt korának legtöbb irodalmárával és irodalomkedvelőjével, valamint számos történésszel. Drámafordításaival a kolozsvári színjátszás ügyét igyekezett előmozdítani; II. Richárd-fordítástöredéke az első ismert magyar Shakespeare-fordítás. Történészként egy nagyszabású kézirata maradt fenn a székelyek illetve a három erdélyi nemzet történetéről, nyelvművelőként egy értelmező szótár összeállítását tervezte, amelyből egy elméleti alapvetés és próbaszócikkek készültek el. 



Támogatónk: